Vezetőedzői értékelés- HSE-NAGYECSED
holb 2011.11.03. 08:29

Szűcs János: „Az első félidőben remek játékkal, a másodikban akarattal nőttünk ellenfelünk fölé.”
SZŰCS JÁNOS:
- Nagyon fontos három pontot szereztünk, hiszen így újra közelebb kerültünk az éllovasokhoz és valamelyest eltávolodtunk üldözőinktől. Fel kellet rázni a fiúkat, mert a Cigánd ellen nagyon szerettünk volna győzni, és a vereség eléggé megviselte őket. Bakonszegi Attila és Szarvas Feri kiesése megnehezítette a dolgom a csapat összeállításánál, kénytelen voltam egy teljesen új felállási formát és taktikát ki találni és alkalmazni. Szerencsére ez bejött, és minden elismerésem a játékosaimé, akik a táblánál elmondottakat és mutatottakat szinte maximálisan végrehajtották. Az 1. félidőben úgy gondolom remekül játszottunk, szép támadásokat vezettünk, míg ellenfelünk nem nagyon tudott velünk mit kezdeni, a kapunk közelébe is ritkán jutottak el. Hamar vezetést szereztünk, de sajnos kaptunk a semmiből egy gólt, így döntetlennel mehettünk pihenőre. A 2. félidőt kicsit álmosan kezdtük, 25 percig szinte csak mezőnyjáték volt a pályán, a kapuk nem forogtak veszélyben. Sajnos az ezt követő 20 percet emberhátrányban játszottuk, hiszen Horváth Szabi szabályosnak tűnő szerelését a játékvezető kiállítással jutalmazta. A csapat azonban emberhátrányban is képes volt megszerezni a győzelmet Domokos Imi nagyszerű egyéni teljesítményével szerzett góllal. Ez a 20 perc bizonyította, hogy van a csapatnak tartása, akarata és erőnléte. Bár volt két nagy helyzete a Nagyecsednek, de Stefan a helyén volt. Van azért bennem hiányérzet is, mert ebben az időszakban több kontrázási lehetőségünk is volt, de pontatlanok voltunk.
Összességében egy jó Nagyecsedet győztünk le. Az első félidőben remek játékkal, a másodikban akarattal nőttünk ellenfelünk fölé.
Két dolgot azonban sajnálok.
Az egyik, hogy Feczkó Tomi barátom nehéz időszakot él most át csapatával, biztosan nehéz megélni a tavalyi bajnoki cím után a mostani botladozást.
A másik, hogy azt a 6 - 8 szurkolót ( bár én már nem használom rájuk ezt a jelzőt ), akiknek az sem jó ha nyer a csapat, az sem ha pályára lép egy helyi fiatal tehetség - de az sem ha egy helyi rutinos játékos-,szóval hogy nekem nem adatott meg, hogy láthattam volna őket futballozni! Nem az a problémám, hogy engem állandóan szidnak, hogy minden döntésem megkritizálják, ehhez már hozzászoktam. Már most abból lett elegem, hogy a játékosokba is azonnal "belekapnak", ha nem úgy döntenek, ahogy azt ők "odafönt" gondolják.
A mai naptól ezt a néhány embert nem tekintjük szurkolóinknak a játékosaimmal, azért sem haragszunk meg, ha az ellenfélnek szurkolnak. Évek óta hallgatjuk állandó mocskolódásukat, sajnáljuk, hogy mi soha nem tudtunk nekik megfelelni.
És ez már személyes. Tudom, hogy "leanalfabétáztatok", sajnálom, hogy szakmai tudásom közelébe sem ér a tiéteknek. Ti biztosan rengeteg dolgot leraktatok az asztalra a labdarúgásban, de a legnagyobbat a kritizálás terén értétek el. Valószínű edzőnek is kiváló lenne mindegyikőtök. És ti mindent jól is csinálnátok hihetetlen szakmai tudásotok és tökéletességetek alapján.
Egy igazi szurkoló akkor is a csapata mellett áll, amikor az bajban van! Ti még akkor sem álltatok mellettünk, amikor győztünk.
Azoknak, akik valóban szurkolóink, akik mindig mellettünk állnak, nekik köszönjük a szurkolást! Ők most is megtapsolták a csapatot, ti pedig hangzatos szitkozódás és okoskodás ( azt tudtok ) közepette-, ahogy szoktatok, vonultatok el. Soha többé sem a játékosaim sem én nem kívánunk reagálni semmilyen mocskolódásotokra, mintha ott sem lennétek.
|