Nagyon fontos volt, hogy Kótajból elhozzuk a három pontot, tartani akarjuk a lépést az élmezőnnyel – kezdte értékelését Szűcs János. Jól is indult a mérkőzés, hiszen már az első percben emberelőnybe kerültünk egy durva szabálytalanság miatt.

A hetedik percben meg is szereztük a vezetést, sorra vezettük támadásainkat, és a tizennyolcadik percben újra sikerült betalálnunk, amit egy 11-es és egy újabb piros lap előzött meg. Végig támadtuk az első félidőt, de a kapu előtt rendre elkönnyelműsködtük lehetőségeinket. Egy szép támadás végén Szarvas Feri hatalmas gólt fejelt, de les címén ezt a találatunk nem adták meg.
Sajnos ahelyett, hogy 4-5 gólos előnnyel mentünk volna szünetre, nem tudtuk gólokra váltani emberelőnyünk. Tudtam, hogy két kiállítás után a játékvezető akarva - akaratlanul próbál majd kompenzálni, ezért higgadtságra kértem a fiúkat. A második félidőben a Kótaji csapat nyolc emberrel védekezett saját térfelén, mi pedig küzdöttünk velük, a pálya talajával és saját tanácstalanságunkkal.

Nyilván én is azt vártam, hogy ebben a helyzetben rúgunk még 2-3 gólt, de valahogy semmi nem jött össze. Igaz, hogy sikerült még egyszer bevennünk ellenfelünk kapuját, és a győzelmet - főleg ha az háromgólos - nem kell magyarázni, de a második félidei kínlódásunkat a pálya mellől nagyon kényelmetlen volt végig nézni. Nyilván egy kisméretű és rossz talajú pályán könnyebb rombolni, mint építkezni, de azért van hiányérzetem a teljesítményünkkel kapcsolatban.

Összességében azonban azt gondolom, hogy Kótajban minden csapatnak nagyot kell majd küzdenie, ha győzni akar és ez nekünk sikerült.

Ezt a meccset kedden értékeljük, levonjuk a tanulságokat, és készülünk a hétvégi Kisvárda elleni mérkőzésre.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés